10 napos túra a Kéken

2017.08.02

Az Országos Kéktúra egy 1160 km hosszú útvonal, amely keresztbe átszeli az országot, többnyire a középhegységeinken keresztül. A 15 éves teljesítménytúrás múltból adódóan már többször jártam az egyes részein, de még sosem túráztam szándékosan a kéktúra pecséteket gyűjtögetve. Mindig is úgy gondoltam, hogy ezt nem elaprózva szeretném teljesíteni, hanem nagyobb etapokban, egyszerre legalább 200 km-t teljesítve. Így alakult ki idén a terv: az OKT első 6 szakaszát 12 nap alatt teljesíteni. Az élet végül úgy hozta, hogy 4 km híján 5 szakaszt jártam be, 10 nap alatt, Írott-kő és Szigliget között.

0. nap: Akklimatizálódás Kőszegen

Vasárnap este érkezünk Kőszegre, és a szállásadónk olyan rendes, hogy kijön értünk kocsival a buszmegállóba (részletes szállásjegyzék a beszámoló végén). Esti programként még beiktatunk némi városnézést. A Fő téren vacsi: Ibrahim Burger, kellemes hangolódás a ránk váró napokra. :)

Jézus Szíve templom - Fő tér, Kőszeg

1. nap: Kőszeg - Írott-kő - Kőszeg

Reggeli a Fő téri tejivóban, első osztályú kávét adnak. Majd egy mesés kis úton indulunk Velembe, a sárga körút jelzésen. Megcsodálhatjuk a cáki pincesort.

Mesebeli házikók - Cáki pincék

Egy szakaszon a jelzés nem a térkép szerint megy, erre egy tábla is figyelmeztet, de az új út egy pompázatos erdőn keresztül halad, így örülünk neki. Velem főutcájáról már látható a Szent Vid kápolna, ahova egy kemény kaptatót leküzdve lehet feljutni.

Szent Vid hegy és a kápolna

Nem messze a kápolna mögött, nem feltűnő helyen rálelünk a kéktúra emlékkőre, ez volt a korábbi végpont, a mai Írott-kő helyett.

Kéktúra emlékkő

Írott-kőhöz komoly emelkedők sorozata vezet, viszont sok helyről káprázatos a kilátás.

Kilátás az Írott-kőről

Belekóstolunk a Dél-Dunántúli Kéktúrába is egy kicsit, és elérjük azt az esőbeállót, ami már az OKT bélyegzőpont. Megejtem életem első kéktúra pecsételését.

Hivatalosan is kéktúrázóként indulunk vissza Kőszegre. Időnként forrásnál tudunk frissíteni, ami jól jön a nagy hőségben. Mint a későbbi napokban kiderült, aznap rendesen el voltunk kényeztetve. Ilyen a Hét vezér forrás is, remek kiránduló központ, most éppen üresen találjuk.

Hét Vezér forrás - teljesít egy kívánságot :)

A Kőszegi-hegységet a kéken is keresztülszelve érünk vissza Kőszegre. Aznap még vacsit készítünk: tejszínes-sonkás tészta, az apartmanban megvan a lehetőségünk a főzésre.

Mért adatok (Garmin Fénix 3 sportórával, táv/szint/idő): 30,6 km / 980 m / 6 óra 32 perc

2. nap: Kőszeg - Tömörd

A tejivós reggeli és a belvárosban található jónéhány templom megtekintése után bevesszük a Jurisics-várat, az első, de messze nem az utolsó vártúránk a kéktúra alatt. Tetszetős kis vár, és mókás különbségek vannak a magyar és török elbeszélésekben a nagy csatáról.

Kilátás a Jurisics-vár tornyából - Kőszeg

Mielőtt odébb állnánk ebből a csodás városból, a tourinform épületénél pecsételünk.

Becsületkasszás "zöldséges" - sok ilyen van Kőszegen

Dél körül indulunk Tömördre, és először szembesülünk a "végtelen utakkal", vagyis olyan erdészúttal, vagy szántóföld melletti úttal, ami kilométereken keresztül egyirányba megy... :) A kéktúrázás egyfajta sport is, ez most kifejezetten a sport része. Izgalmakat csak az hoz, ha kanyarodik az út... :D

Végtelen mezők... :)

Aztán Tömörd előtt változik a táj, beérünk az Ilona-völgybe, ami már káprázatos.

Szent Ilona szobor az erdő közepén

A tömördi szállásunk, kéktúra szempontból a legjobb szállás az utunk alatt. Kicsi, de teljesen felszerelt, olcsó, de tiszta. Ráadásul a bolt mellett van... A bolt csak két órát van nyitva, reggel 8-9 között, és délután 4-5 között. 4-re érünk a faluba... :) A bolt készletéből virslit főzünk zöldségekkel, majd egy sörrel kiülünk a játszótérre.

Emberrel alig találkozunk, viszont megjelenik Martin, egy 12 év körüli kissrác, és szívesen mesél nekünk a faluról, pedig még sört sem adunk neki. :D

Mért adatok: 16 km / 123 m / 3 óra 4 perc

3. nap: Tömörd - Szeleste

Dinnyével indítjuk a reggelt, majd Martin még megmutatja a Chernel-kúriát, amit rendesen benőtt a gaz. A kísértet kastélyt inkább este kellett volna megnézni, sötétedés után. :) Martin a falu széléig kísér minket, majd nyakunkba vesszük a végtelen mezőket és erdősávokat.

Kísértet kastély - Chernel kúrai, Tömörd

Az Ablánc csárdánál pecsételünk, sajnos a malom-csárda már nem üzemel. Itt találkozunk először sorstársakkal, egy páros bringával kergeti a kéket, olykor szó szerint... Panaszkodnak, hogy néhány helyen követhetetlen az ösvény. És valóban, mi is találkozunk ezekkel a részekkel.

Nem, az nem egy bokor, hanem az Országos Kéktúra "ösvénye"... :)
Gyakori látvány nyáron a Tömörd-Sümeg szakaszon

A mai szakaszon is gyorsan túl vagyunk, iszonyú a hőség, és már nagyon várjuk a "kényeztető napot".

Kastélyszálló - Szeleste

Szelestére érünk, a Máté vendéglőben pecsét és radler, eléggé elgyötörtnek nézhetünk ki. Ezen javítva, a wellness szállóban szállunk meg, és nem igazán leírható, hogy milyen érzés csobbanni a medencébe... :) Vacsi: rántott husi, valamilyen salátával és meggyes piskóta.

Naplemente Szelestén

Mért adatok: 21,4 km / 185 m / 4 óra 9 perc

4. nap: Szeleste - Sárvár

Reggel habzsi-dőzsivel indul a nap: svédasztalos reggeli. Próbáljuk kiélvezni minden percét, mert tudjuk, hogy ilyen kényeztetésben nemigazán lesz részünk. Akkor még nem sejtettük, de három kőkemény napnak néztünk elébe...

Utunk alatt a túlélésre megyünk. A nap durván tűz, és elég sok a nyílt terep. Bögötön szerencsére a boltnál van a pecsét, ami még nyitva is van, így lecsúszik egy jéghideg kóla, majd egy közkútnál már a fejemet locsolom. De ez még csak a kezdet... Csényeújmajorban már csak kóválygunk, a Mária-kápolnánál megtaláljuk a bélyegzőt, aztán kezdődik az igazi rémálom... A Gyöngyös-patak gátján kúszunk be Sárvárra. Bár sokszor azt érzem, hogy a távoli épületek látványa csak délibáb...

Az aszfalt ontja magából a hőt. A bélyegzőhely kilétét nem találjuk a vasútállomáson, ahogy a füzetben vagy a Kéktúra atlaszban is van, hanem a vár melletti mellékhelyiség ajtajában bukkanunk végül rá. Bár a szállásunk a fürdő szomszédságában van, és 50 fok meleg van, mégis inkább a Nádasdy-várat nézzük meg. A huszárság története elég érdekes téma, a harcmodor, az egyenruha és a katonai élelmezés változását mutatja be a kiállítás.

Nádasdy-vár - Sárvár

Vacsi: pizza egy jó kis helyen, nem messze a fürdőtől. Este már nem sokra emlékszem, hogyan esem be az ágyba... :)

Mért adatok: 22,9 km / 62 m / 4 óra 23 perc

5. nap: Sárvár - Hosszúpereszteg

Reggeli ham & eggs és zöldségek még a szállásunkon, aztán jöhet a napi etap. Gércén pecsételés a polgármesteri hivatal előtt, majd utunk bevezet a Farkas-erdőbe, ahol megnézhetjük a banya fát és az 1995-ben kidőlt avasi öreg tölgyet.

Boszorkányok találkahelye - Banyafa, Farkas-erdő

Pecsételünk a Rózsáskerti és a Hidegkúti erdészháznál. Előbbi sajnos már nem üzemel, utóbbi nagyon is aktív. Éppen valami lövészetet tartanak. Belopakodunk a házba vízért, senkivel nem találkozunk, és élve megússzuk a kalandot.

Káldon a kocsmában pecsételünk, és nagyon ránk fér a kóla, ismét forró a napunk. A kocsmáros megtölti vízzel a kulacsainkat is. Kell is az extra frissítés, durva szakaszok jönnek. Hosszúpereszteg előtt nem tudom milyen hosszú a napraforgó mező melletti út, de a hőségben már a hús is elkezd lefolyni rólunk, mire a végére érünk... :)

A faluban, a 8-as út keresztezése előtt van egy kis boltocska, az eladónő egyből leveszi, hogy kéktúrázunk. Radler-hegyeket vásárolunk, valahogy még túl kell élni azt a 2 km-t, amit a főút szélén kell megtennünk a Patyi panzióig (Hotel Bögöte). Lángoló fejjel állok be a zuhany alá, de sokáig úgy tűnik, hogy inkább én melegítem fel a vizet, mint az hűtene engem... Vacsora: Jókai bableves füstölt csülökkel. Az étterem kajáját kötelező kipróbálni, hihetetlen jól főznek. Szobánk szerencsére nem a főútra néz, és a földszinten van, így kellemesen hűvös az éjszaka, muszáj sokat aludni...

Mért adatok: 38,8 km / 292 m / 7 óra 3 perc

6. nap: Hosszúpereszteg - Sümeg

Reggeli a panzióban: tojás. És jöhet a Sárvár-Sümeg "túrázógyilkos szakasz" második, az elsőnél jóval nehezebb fele. A Szajki-tavak környéke nagyon szép hely, csak a pecsételő pontot sikerül nem kicsit benézni... Az üdülőtelepet elhagyó balos előtt kell még egy hangyányit előre kell menni, és jobbra található a bélyegző. Nekünk kb. egy kilométer múlva válik gyanússá, hogy már elhagytuk a pecsételő helyet, így hátra arccal visszamegyünk.

Egy elképesztően monoton 15 km következik, jó lehetőség a belső lecsendesedésre... :) A következő pontot az ötvösi műútról lekanyarodva, az erdőbe tették, egy fára. Gondolom, a kéktúra kijelölő személyzet itt unta meg ezt a hosszú szakaszt, és mielőtt felvágták volna ereiket, gyorsan random egy fára kiraktak egy bélyegző helyet. :)

Sok ugyan már nincs hátra Sümegig, viszont vízből vészesen fogyunk, és persze pusztító a hőség. Mihályfa falucska házai megtréfálnak minket, azt hisszük, az már Kisvásárhely. De nem... Onnan még másfél kilométer végig tűző napon... Beérve a kis faluba, több utcai csapot is találunk, de egyik sem működik... Már éppen megjelenik a lelki szemeim előtt, hogy a szénné oszlott hulláink fekszenek az árokban, amikor az utcán egy idős bácsi szól egy idős néninek, hogy adjon nekünk vizet a kertjéből. Idős néni konkrétan megmenti az életünket. Mosakodás és feltöltés, már régen örültem ennyire a víznek.

Kiérünk az országútra, dobunk egy jobbost és... meglátjuk a sümegi várat... de olyan messze, hogy egy Boeing vígan fel- és leszállhatna az úton...

"Végtelen út" Sümegre - az útról
"Végtelen út" Sümegre - a várból

Úgy tűnik, ez már szokássá válik: minden szakasz végén van egy végtelen hosszú szívatás. :D Bélyegzés a vasútállomáson, majd megkeressük a szállást a vár lábánál. Éppen borfesztiválba csöppenünk, úgyhogy elég nagy a tömeg. Még van erőnk felmászni a várba, érdemes megnézni.

A sümegi vár udvara

Majd vacsi a Várbüfében, rántott husi, ami ízletes, de "sümegi vár" felárat kell érte fizetni. Az éjszaka most kevésbé komfortos, tetőtérben szauna hangulat van, de azért tudunk aludni néhány órát.

Mért adatok: 40,9 km / 190 m / 7 óra 29 perc

7. nap: Sümeg - Rezi

Reggel a házi néni készít nekünk hidegtálat, aztán kilépve 8 órakor a már pokoli melegbe, úgy érezzük, hogy ezt még egy jéghideg radlerrel öblíteni kell. :) Az út jellegébe komoly változás áll be. Elhagyva Sümeget, néhány kilométer múlva a megszokott erdészeti útról a kék jobbra letér egy hegyi ösvényre. Végre! :)

Emelkedik és kanyarog, remek kis út vezet fel Tátikáig. Némi kitérővel és szinttel felkúszunk a vár romjához, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a környékre, még a 6 km-re lévő Sztupa is jól látható.

Tátika vára - ami megmaradt...

Bár a Sztupa-napok miatt nem tudtam Zalaszántón szállást foglalni, ahhoz képest, nincs az a nagy tömeg a buddhista szentélynél.

Sztupa - Zalaszántó

Benézünk az ajándékboltba, és az eladó hölgy rögtön megkínál minket egy OKT bélyegzővel, amit szívélyesen elfogadunk, bár a pecsétet később a település boltjánál is megtaláljuk. A terv az, hogy Zalaszántón jól bevásárolunk kajából. Ha már Sztupa-napok vannak, talán még kürtös kalácsot is kapok... :) Nos, ehelyett a falu szinte teljesen kihalt, és mivel vasárnap délután van, egy bolt sincs nyitva...

Ráadásul a kék itt már másfelé vezet, mint a füzetben, és meglehetősen figyelni kell a jelzést. Dzsindzsásba érkezünk, és egyre mélyebbre visz minket az út, majd mikor már azt hiszem, hogy innen nincs kiút, bekerülünk az erdőbe. Komoly mászás következik, brutál emelkedők sorával kell megküzdenünk. Ez nem is lenne gond, viszont egyrészt még mindig hőség van, másrészt már energiánk végén járunk, és semmi kaja nálunk, valamint ott van még a tudat, hogy nagy eséllyel Reziben sem lesz nyitva semmi...

Átérünk a hegyen, lenyomjuk a szokásos nyílt egyenes zárórészt, és bemegyünk Rezibe. És óriási meglepetés fogad minket! A kocsma nyitva van! De ez még semmi! Pizzát és készítenek! Nem is akármilyet! Vérré válik minden, pár doboz sörrel együtt. :) A turistaház első osztályú, este még radlerezés a teraszon, és már nagyon várjuk a másnapi pihenős szakaszt, és a hévízi fürdést...

Mért adatok: 30,8 km / 677 m / 6 óra 19 perc

8. nap: Rezi - Keszthely

Talán túlságosan sokat aszalódtunk a napon, és egy gondolattal többet gondoltunk a mai napra, mindenesetre kicsivel több vizet kapunk, mint vártuk. Rögtön elindulás után szemerkélni kezd az eső, aztán ahogy az erdőbe érünk, egyre jobban szakad, tíz perc után pedig már mintha dézsából öntenék... Nincs olyan esőkabát, ami ezt kibírná. Alsóneműig ázunk, a kabátom ujjában megáll a víz.

Kiérünk a hévízi műútra, a Gyöngyös csárda melletti buszmegállót vesszük célba. Meglepetésre itt is találunk pecsétet, úgy tűnik, hogy gondoltak rá, hogy valaki esőben ér ide. :) Leveszem a vizes cuccaimat felülről, a pólóból kicsavarom a vizet, jön belőle rendesen. Az eső még jobban rázendít, világvége hangulat az égen, villámok csapkodnak jobbra-balra. Még 6 km lenne Hévízig, de úgy döntünk, hogy ezt most elengedjük, és megvárjuk az egy óra múlva érkező buszt.

Addigra eláll az eső, és elkezd felszakadni a felhőzet. Kicsit csövesnek érzem magam, amikor teljesen ronggyá ázva besunnyogunk a tófürdőbe. Ott végre megszabadulok minden vizes cucctól, és begyömöszölöm a táskába. Fincsi illata lesz, ha kiveszem. :) Két óra fürdés, nehéz szavakba önteni mennyire jól esik. A tavat sosem hagyom ki, ha erre járok. Mivel a gyógyvize a mozgás rendszerére hat, ezért most különösen aktuális, hogy fürödjünk benne így, 200 km gyaloglás után.

A hévízi tófürdő

Fürdő után sonkás-sajtos lángos, szintén kötelező Hévízen, majd a mocsári ciprusok között átsétálunk Keszthelyre. Itt végre nagy generált végezhetünk, szállásunkon van erkély, tűz a nap, így mindent kimoshatunk, ami elázott, és még meg is szárad másnapra. Vacsi: gyros a Tony Gyros-nál, a sétáló utcából megközelíthető, penge kaja.

Mért adatok: 11,7 km / 74 m / 2 óra 20 perc

9. nap: Keszthely - Tapolca

Reggelre megváltozik az időjárás, tiszta az ég, de a hőség jelentősen mérséklődött. Reggeli: őszibarack a CBA-ból, és már úton is vagyunk a Keszthelyi-hegységbe. Sajátos atmoszférája van ennek a hegynek, de lehet, csak én érzem így. Mindenesetre nagyon örülök, hogy ilyen szép időben teljesítjük ezt a szakaszt.

Kéktúrázó a Szent György-hegy és a Badacsony "között"... :)

Pompás erdőkön keresztül érkezünk Vállusra, a templom melletti bezárt boltnál pecsételünk. A Tapolcai-medence látványát több helyről is megcsodálhatjuk. Felkapaszkodunk a Kő orra ormára, és két hölggyel találkozunk, akik szintén kéktúráznak. Ugyanazt a szakaszt nyomják, mint mi, csak ellenkező irányba. Kölcsönös fotókészítés, és megosztjuk eddigi élményeinket, különösen a hétfői "szolid" eső-kalandot.

Lesenceistvándon kocsmába térünk be, ahol bélyegezni kell, és már akkor iszunk is egy kólát, bár a kinti hőmérséklet most jóval barátságosabb, nem kívánjuk annyira a hideg üdítőt, mint múlt héten.

Tapolcára befelé menet ismét jön a szokásos finálé: hosszú bekötőút egészen az állomásig. A vasútállomást éppen felújítják, ott kapjuk az infót, hogy a pecsét a Lokomotív büfé teraszán van. Utána szállást foglalunk, majd a Peppinó étteremben vacsi: fokhagymakrém leves cipóban... Hm, még most is jó rá gondolni... :) Ráadásul kapunk 10% kedvezményt, mivel "Bibi-lakók" vagyunk. :) Majd fagyikehely és kávé. :)

Kényeztető pillanatok a Kéken :) - Dream Team Café, Tapolca
Ház a víztükrön - Malom-tó, Tapolca

Mért adatok: 29 km / 528 m / 5 óra 48 perc

10. nap: Tapolca - Szigliget

Ismét dinnyével kezdjük a napot, és egy újabb pihenős etap következik. Hosszú műutas bemelegítés után ráfordulunk a Szent György-hegyre. Már nagyon régen jártam itt, gyönyörű ez a vidék, novemberre be is van tervezve a tanúhegyek túra. :)

Mögöttünk Csobánc

A turistaháznál pecsételünk, sajnos elég siralmas állapotok uralkodnak arrafelé. A ház már nem üzemel, a sokadig, amit láttunk utunk során. Mindemellett, hegyekben áll a szemét, elképesztő mennyiségben... :(

A bazaltorgonás hegyoldal azért nagyon jól néz ki. Meg is állunk bámészkodni és fotózni.

Bazaltorgonák - Szent György-hegy

A hegyről lefelé pincék közt haladunk, és Szigliget felé kinézve, igencsak leesik az állunk a látványtól. Viszont a két hegyet összekötő út többnyire aszfalt, de legalább gyönyörködhetünk a hegyekben.

Szigliget

Felmászunk a vár lábához, pecsét, és egy radler eltüntetése, amit még Tapolcáról hoztunk. :) Kicsit filózunk, hogy bevegyük-e a várat, végül rávesszük magunkat, bár iszonyú tömeg hömpölyög a környéken. De már csak a kilátásért érdemes felmenni. Nem is töltünk sokat a várban, visszafele jövet látjuk, hogy kilométeres sor kígyózik a pénztárnál. Több itt az ember, mint anno a törökök. :)

Várudvar - Szigliget

Felkutatjuk a szabadidős tábort, közben azon gondolkozunk, hogy menjünk-e strandra, de sajnos az időjárás nem túl kedvező. Bezzeg múlt héten ilyenkor... Semmi sem jó az ember fiának. :D Elmegyünk vacsizni, Aranykagyló Grill, gyorsan rendelek egy Brutál Burgert, régen ettem ennyire finom kézműves hamburgert. Közben felhők jönnek, és a nagy zuhé előtt még éppen visszaérünk puritán kis szállásunkra.

Búcsú a Kéktől - Badacsonyra már nem mászunk fel

Mért adatok: 13,3 km / 356 m / 2 óra 48 perc

11. nap: Búcsú a Kéktől

Reggel esőre ébredünk, illetve kapunk egy jó kis tábori reggelit menza teával. :) Már korábban kaptunk egy elég jó hírt otthonról, ami miatt hamarabb kellene hazatérni. Ebben megerősít minket az eső, és az előrejelzés: egész nap hasonló idő lesz. Fájó szívvel nézem a Badacsony sapkáját, azért oda nem lehajtott fejjel és nyakig vizesen kellene felmászni... Így születik meg a végleges döntés: itt most ezt abba hagyjuk, és legközelebb Szigligettől folytatjuk.

Útiterv és szállásjegyzék

Következik augusztus 5-én, a Bükk 900-as csúcsai teljesítménytúra! Kellemes 40 fokot jósolnak hozzá... :)